Villanyszerelő

Telefon:

70-426-6390

Láng Zoltán villanyszerelő vagyok. Vállalom lakások, házak, nyaralók teljeskörű villanyszerelését, hibák, zárlatok elhárítását. 

Tűzhely-sütő bekötés, lakáselosztó cseréje, áramvédő kapcsoló (FI-relé) beépítése.  Villanybojler javítás, karbantartás, vizkőtelenítés.

Minden más villanyszereléssel kapcsolatos problémával keressen bizalommal.

Láng Zoltán villanyszerelő

Telefon: 06 70 426-6390

e-mail: langzoli@bpvillany.hu

---

Villanyszerelő

06-70- 426-6390

Láng Zoltán villanyszerelő

Villanyszerelő

Elektromos gondja van? Telefonról böngészve a felhívom gombra kattintva azonal tárcsázható a telefonszám, és amint tudok segítek.

---

Láng Zoltán villanyszerelő 0670 426 6390

Érdekességek

Elektromos tűz okai, oltása, megelőzése

Amikor elektromos áram folyik a vezetékeken, felmelegedhetnek. Minnél elavultabbak a kötések, esetleg a biztósítékok értéke nem megfelelő, (vékony alu vezetékek) túlmelegedés keletkezhet! A túlmelegedéstől a lakás vezetékrendszerét és az elektromos háztartási berendezéseit biztosítékok védik. Sajnos nagyon sok esetben találkozok túlméretezett biztosítékokkal, melyek nem képesek megfeleő védelmet biztosítani! Ám a kismegszakítók is elromolhatnak, a vezetékek elöregednek, a készülékek elavulttá válnak, a dugaljak elkopnak, a család energia igénye időközben megnövekedhet. Mindez nem megfelelően kialakított, és nem megfelelő biztosítékokkal védett hálózatban akár tüzet is okozhat.

Teendők

• Áramtalanítsunk! Kapcsoljuk ki, de inkább azonnal húzzuk ki a kigyulladt elektro­mos berendezést a konnektorból, vagy csapjuk le a kismegszakítót a villanyóránál (3 fázis esetén 3db, 1 fázis esetén 1db.) Áramtalanítás előtt ne érjünk a készülékhez!
• Oltsuk el a tüzet! Kisebb elektromos tűz esetén jól jöhet a tűzoltó pokróc, de használhatunk hagyományos tűzoltó készüléket, porral vagy gázzal oltót is. Elektromos tüzet ne oltsunk vízzel, mert halálos áramütést szenvedhetünk!
• Hívjunk segítséget! Ha egyedül nem boldogulunk, hagyjuk el a helyiséget, és hívjuk a tűzoltókat! Csak akkor térjünk vissza, ha engedélyt kaptunk.

Tűz oltása

Ha felcsapnak a lángok, nincs sok időnk. Ismerjük előre a tűtoltó készülék működését, végezzünk el tűzvédelmi tanfolyamot. Pár ezer forintért kaphatóak tűzoltó készülékek. Soha ne legyen rá szükség, de nem sok helyet foglal, és életet menthet!

A szén-dioxid­dal töltött palackkal gyúlé­kony folyadékokat (étolajat nem) és elektromos tüzeket olthatunk el. Előnye, hogy az elekt­romos készülékeket nem vagy alig károsítja. Használat közben a fogantyújánál fogva tartsuk, különben fagyási sérüléseket okozhat!

Felismerés

Az elektromos hibáknak sokféle előjele „tünete” lehet. Csak néhány példát említsek: gyanakvásra adhat okot, ha gyakran leold a biztosíték, vibrál a lámpa, égés­nyom jelenik meg egy konnektoron, kapcsolón, biztosíték körül, vagy égett műanyagszag terjeng a lakásban. Egy villanyszerelő ezeket a hibákat feltárja, megoldást keres a kijavításukra.

Sok lakásban nincs elég fali dugalj, így a kon­nektorokba elosztókat, hosszabbítókat dugnak. Ezzel azonban jelentősen megnőhet egy-egy konnektor terhelése, sőt, gyakran túlterheléshez vezethet. Ebben az esetben a megfelelő értékű kismagszakító teszi a dolgát. Akkor van baj, ha hibás, esetleg magasabb értékű van beszerelve! A kevés dugalj arra figyelmeztet, hogy az elektromos rendszert eleve nem túl nagy terhelésre méretezték, túlterhelés esetén a lakás egész vezetékhálózata leéghet!

A hanyagul bekötött konnektorokból lógó csu­pasz vezetékekből szikra pattanhat ki, ami tüzet okozhat.

A szőnyeg alatt futó kábel burkolata könnyen átmelegszik, és hamar tönkremegy. Áramütést, tüzet okozhat!

Elővigyázatosság

Ha biztosítékot cserélünk, (régi olvadóbetét) mindig a megengedett amperszámú változatot tegyük be a régi helyett. Amennyiben ezt nem tartjuk be, ektromos hálozatunk védtelen marad a túlterheléstől amitől tűz keletkezhet.

Áramütés elleni védelem

Alapvédelem

 Az aktív vezetők közvetlen megérintése elleni védelem.

Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember (közvetlenül, vagy szerszámon, segédeszközön keresztül) általában a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló (szabványos elnevezéssel: ”aktív”) részt érint, ugyanakkor nem szigetelő talajon áll, vagy más testrészével földpotenciálon lévő fémrészhez ér. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetlen érintés”-nek, s az ezek megakadályozására szolgáló intézkedéseket „közvetlen érintés elleni védelem”-nek (újabban „alapvédelem”-nek, vagy „áramütés elleni védelem normál üzemben”-nek) nevezi, a régi magyar szakkifejezéssel említett megoldások valóban az érintést kívánják megakadályozni az aktív részek szigetelésével, burkolatba zárásával vagy megfelelő (érinthető távolságon kívüli) elhelyezésével.

Hibavédelem

A testzárlatok következtében a Az elektromos készülék burkolatának érintésekor fellépő áramütés elleni védelem.

Az áramütéses balesetek nagy része úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett „test”-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetett érintés”-nek, s az ezek megakadályozására tett intézkedéseket „közvetett érintés elleni védelem”-nek (újabban nagyon nem szerencsés elnevezéssel „hibavédelem”-nek) nevezi. A magyar (és német) szakmai köznyelv ezt továbbra is a korábbi, csaknem százéves elnevezéssel „érintésvédelem”-nek hívja.

Érintésvédelmi módok

0. érintésvédelmi osztály

– elkerítés: az elkerítés a távolságot biztosítja a munkagéptől. Ez esetben a gép önműködő.– burkolás: a gépet leszigeteljük. Ez esetben a munkagép nem önműködő.– védő elválasztás: vagy a gép, vagy a kezelője teljesen szigetelt.

I. érintésvédelmi osztály

– táplálás önműködő lekapcsolása: ha a készülékben a fázisvezető a készülék testén keresztül a védővezetők keresztül zárja az áramkört, akkor a kismegszakító vagy az áramvédő-kapcsoló leválasztja az áramkört a hálózatról, ehhez védővezető szükséges

• II. érintésvédelmi osztály

– kettős vagy megerősített szigetelés: itt nem szabad védővezetőt használni

• III. érintésvédelmi osztály

– törpefeszültség: váltakozó áram esetén 0-tól 50 V-ig, egyenáram esetén 0-tól 120 V-ig.

A törpefeszültség lehet:

• SELV (Separated): Földeletlen érintésvédelmi törpefeszültség (leválasztó transzformátorral, két vezetővel)
• PELV (Protected): Földelt érintésvédelmi törpefeszültség (leválasztó transzformátorral, két vezető + védővezetővel)
• FELV (Functional): Üzemi törpefeszültség

Az üzemi törpefeszültséget (FELV) nem érintésvédelmi céllal állítják elő, hanem valamilyen elektromos berendezés belső áramköreinek a táplálására. Ez történhet pl. takarékkapcsolású transzformátorral (angolul autotransformer), ahol a primer tekercs szolgál a szekunder tekercsként is, kisebb menetszámnál megcsapolva.

Egyenpotenciálra hozás

Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel. A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket, csőhálózatokat, földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potenciálkülönbségek kialakulását. A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket.

Por és víz behatolása elleni védelem

A berendezéseket védettségi fokozatokba (IP-védettség) sorolják be. Az IP után két szám helyezkedik el, az első a mechanikai védettséget (0-tól 6-ig), míg a második szám a víz elleni védettséget (0-tól 8-ig) határozza meg.

A mechanikai védettségnél a 0 jelölésű gépek mechanikailag egyáltalán nincsenek védve (akár kézzel is hozzá lehet érni a géphez), míg a 6-os jelölésűek teljesen szigeteltek (a por sem hatolhat be). A víz elleni védettségnél a 0 jelölésű gépek egyáltalán nincsenek víz ellen szigetelve (fröcskölés is érheti a gépet), míg a 8-as jelölésűek teljesen szigeteltek (víz nem hatolhat be, pl.: búvárszivattyú).

Láng Zoltán villanyszerelő 06-70-426-6390